FÉSZEKHAGYÁS UTÁN...

A cím sokat sejtető, gondolom sorrendjében, most a fiatal állatok fészekhagyás utáni etetéséről, s a velük szemben támasztott alapvető gondozási ismereteket fogom leírni, persze figyelve arra, hogy minden sor véges. Átlagosan azt lehet mondani, hogy a fiatalokat 28-32 napos korban már nyugodtan lehet leválasztani. Persze ez csak a sablon, egyéb esetekre nem térek ki. Tehát megtörtént a leválasztás, fontos, hogy úgy válasszuk le őket, hogy a begyük tele legyen takarmánnyal, s így ismerkedjenek az új környezettel. A vizet és a takarmányt olyan edényekben adjuk, melyekben könnyen felismerik, legalább egy hétig, míg meg nem erősödnek. Az itatókat nyílt és jól látható helyre helyezzük. Könnyen előfordulhat, hogy egy-két madár nem találja meg az edényt, ilyenkor nem árt a csőrüket beledugni az edénybe, ezután már maguktól is megtalálják. Jónak találom, ha öregebb, nem veszekedős egyedeket is közéjük rakunk, így ritkán jelentenek problémát az efpéle alapvető dolgok. Az első napokban kevés gabonamagvat, s egy kicsivel több hüvelyes magvat tegyünk az etetőkbe. Ez egész nap előttük lehet. Figyeljünk oda a kukorica etetésével, mivel a túl nagy szemű magok nyelési bántalmakat okoznak, s fölsértik a szájpadlást, ahol a kórokozók könnyebben bejuthatnak (pl.: trichomonasis). Sok tenyésztő ilyenkor tisztított mogyorót is ad a kicsiknek, hogy a szelídségüket növeljék. Az első nehezebb napok után áttérhetünk a fiatalok keverékének etetésére. Ami nagyon fontos, hogy ez a keverék minden alapvető magot tartalmazzon, hiszen a "jövő bajnokainak" ezekre most nagy szükségük van, hogy később sok boldog percet tudjanak szerezni tenyésztőjüknek. Ne feledkezzünk meg a különféle ásványi anyag kiegészítésről sem. Ezt adhatjuk külön edényben, de keverhetjük a takarmányba is. Nem árt ilyenkor a zöld-takarmányozásról is gondoskodni. Ajánlatos viszont nyálképző takarmányok adagolása is (pl.: lenmag, rizs). Ezek étvágyjavító hatásúak is. A fiatalok önállóságuk első heteiben nagyon fogékonyak a különféle betegségekre, ezért vitamin adagolásról, ha lehet, ne feledkezzünk meg. Véleményem szerint ilyenkor a legmegfelelőbb az olyan készítmény, melynek magas az "A" vitamin tartalma, s sokféle adalékokból tevődik össze (pl.: Promotor 43). Ha kellőképpen megerősödtek, az első szabadba engedésig növeljük az árpa hányadát, a többit csökkentsük, kivéve a hüvelyeseket. Ez a ballanszírozás az első nagyvedlésig tart. Így ha kirepülnek, nem távolodnak messze a dúctól. Napi kétszeri etetés megfelelő. A második etetés előtt többnyire már a dúcban vannak. Az első etetéskor kevesebbet adjunk nekik. Az előzőekben már említettem, hogy a kicsik ilyenkor fogékonyak a betegségekre, ezért egészségük védelmében védőoltásokat, illetve kúrákat se feledjük el (pl.: himlő, paramixo, kokcidiózis, trichomoniasis). Ezeket már 7-8 hetes korban el lehet kezdeni, előbb nem ajánlott. E kúrák szükségességét elárulják a csőrök állapota, a szemhéjak, a repülési kedv, ürülék konzisztenciája és a vedlésük. Féregtelenítésre a legjobb véleményem szerint a kereskedelemben kapható féregűző tea. A vízbe ajánlatos időközönként ecetsavat adagolni, de csak minimálisat, az itatók csíraszámának csökkentésére.Amennyiben a fiatal galambok egészséges és higiéniailag kifogástalan környezetben növekedtek fel, akkor remek állatokká fognak fejlődni.

Zákány Attila Vezseny